Korszerű,
szeglemezes kötésű fa fedélszerkezetek
Az építés helyszíni munka lerövidítése, a szerelőjellegű
ácsmunka és a faanyag-takarékosság igénye maga után vonta a korszerű,
méretezett fa fedélszerkezetek kialakítását.
A méretezhető, csavarozott kapcsolatokat keményfa betéttel
vagy fémlemez tárcsával erősítve már régóta alkalmazzák és a síkbeli fém
kapcsolóelemek is 30-35 éves múltra tekinthetnek vissza.
A korszerű fedélszerkezetek síkbeli tartókból épülnek fel. A
tartók – rácsos tartók, keretszerkezetek – 0,9-1,5 m távolságra helyezkednek el
egymástól. A tartók anyaga jellemzően palló méretű, gyártás előtt
faanyagvédőszerrel kezelt.
Mindkét oldalán szeglemezt préselnek a fába. Gyakori még a
szegező lemezes kapcsolat, amely során egy perforált lemezen keresztül a fába
bevert speciális bordás szegek biztosítják a kapcsolatot. A perforált lemez
fémből készül, de rétegelt falemezből készült csomólemezes kapcsolat is
kialakítható.
Az előre gyártott elemeket az épületre általában daruval
emelik be, de kisebb méretű és súlyú elemeknél a kézi beemelés is lehetséges.
Az egyes tartóelemeket a fogadószerkezethez megfelelő fém
kapcsolóelemekkel kell rögzíteni. Ilyen fémelemek is többféle méreten és
formában, különböző teherbírási értékekkel kaphatók
A korszerű, méretezett tetőtartók a legtöbb fedélszéknél
alkalmazhatók. Előnyük az előregyártáson kívül a rendkívül gyors szerelhetőség.
Egy-egy bonyolultnak tekinthető családi ház tetője akár egy nap alatt is
felépíthető. Gyakorlott kivitelezők 60-80 m hosszú ipari vagy mezőgazdasági
épület tetőjét szintén egy nap alatt építik fel.
Mivel kis keresztmetszetű beépített faanyagról van szó, a
faanyag-takarékosság elérheti egyes esetekben a 40 %-t is. A síkbeli tartókból felépíthető tetők
fesztávolságának méretállománya 6-25 m közötti, de újabban a tartók
fesztávolsága a 30 m-t vagy még ennél nagyobb méreteket is meghaladja.
Nem célszerű alkalmazni előregyártott tartókat azoknál a
tetőknél, ahol kevés csomóponti kapcsolat van és kicsi a fesztávolság. Ott a
hagyományos, helyszíni ácsmunka gazdaságosabb. Ilyen például a legtöbb 6 m-nél
kisebb szélességi méretű, térdfalas kialakítású beépített tetőterű épület
tetője.
A különböző formájú tetők kialakítása síkbeli
tartószerkezetekkel
Egy épület tetőjén belül általában többféle tetőidom fajta
fordul elő. Ritka az az épület, ahol csupán nyeregtetőről beszélhetünk. Gyakori
egy tetőn belül a nyeregtetős szakasz, az épület végein a kontyolt vagy
csonkakontyolt szakasz, az L alakú vagy tompa szögű, esetleg ívelt hajlat, a
különböző szintű tetőszakaszok egymásba metsződése, a manzárd tető, a torony és
egyéb, az építészek által tervezett tetőidom. Ezek mind síkbeli tartókból
felépíthetők.
Nyeregtető, félnyeregtető szakasz
1. fotó: Szilárd födémre kerülő tető
Kontyolt tetőszakasz
.2. fotó: Családi ház tető
„L” alakú tetőszakasz
3. fotó: Családi ház tető
Íves hajlatú tetőszakasz
4. fotó: Almássy Kastély, Gyula
Két tetőidom „T” alakú összemetsződése
5. fotó: Családi ház tető
6. fotó: Balassagyarmati üzletház
Íves felületű tetők kialakítása
Egyéni kialakítású tetők
A rácsostartók kedvező statikai tulajdonságainak és a
faanyagból adódó rugalmas alakíthatóságnak köszönhetően a tetőformáknak
megfelelő tervezés mellett csak a fantázia szab határt.
7. fotó: Lófuttató
2. Síkbeli rácsos rúdszerkezetek
A korszerű tetőszerkezetek síkbeli rácsos rúdszerkezetekből
épülnek fel. A velük szemben állított követelmények:
- számítógépes programmal tervezhetők
- iparosított technológiával, termelékenyen gyárthatók
- könnyen szállíthatók és szerelő jellegű munkával
beépíthetők legyenek.
Ezeknek a követelményeknek legjobban a szeglemezes kötésű
rúdszerkezetek felelnek meg.
A rúdszerkezetek faanyaga
A leggyakrabban alkalmazott faanyag luc és erdeifenyő
fűrészáru. Ezen kívül alkalmazható egyéb fenyőféle és lágylombos fűrészáru is.
Ezek gyakorlatban való előfordulása nem számottevő. A fűrészáru főleg palló
méretű, 4-7,5 cm vastag, 7,5-20 cm széles, négy oldalon fűrészelt felületű. A
rudak szélessége (a fűrészáru vastagsága) egy tartón belül azonos, magassága (a
fűrészáru szélessége) változó lehet.
Elegendő a fűrészelt felület, de ha nem azonos a rudak
szélessége, sok esetben gyalulással állítják be az azonos méretet.
Szeglemezes kapcsolat
A szeglemezes kötésű fatartóknál a szerkezet rúdjaiban
keletkező erőket a szeglemezek veszik át és továbbítják.
A szeglemez 0,6-2,0 mm vastag acéllemezből készül úgy, hogy
a lemez anyagából egy oldalra szegek vannak kihajlítva.
A lemez anyag tüzi horganyzott acél vagy koracél.
Leggyakoribb az 1,0; 1,5; 2,0 mm vastag lemezből kihajlított
szeglemez.
A szeglemezes kapcsolat úgy alakul ki, hogy a csomópontba
összefutó rudak tompán illeszkednek egymáshoz és a faanyagba két oldalról
azonos méretű és elhelyezkedésű szeglemezt préselnek. A szeglemez méretét és
pozícióját számítással kell meghatározni.
A szeglemez alkalmazásánál ügyelni kell arra, hogy csak az
Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Kht (ÉMI) által bevizsgált és
engedélyezett szeglemezt alkalmazzuk.
A szeglemezt a fába csak hidraulikus préssel lehet
bepréselni.
8. fotó: IGM 1.0 szeglemez
9. fotó: IGM 1.5 szeglemez
Korszerű mérnöki fa fedélszerkezetek
A XX. század elején az addig alig változó
fedélszerkezet-építésben a szigorodó követelmények és igények, valamint az ide
kapcsolódó építési-és gyártási technológiák fejlődése következtében egyre több
új, korszerű megoldás jelent meg. A fedélszerkezet-építés fejlődését minden
esetben azon alapvető cél határozta meg, hogy minél kevesebb faanyag
felhasználással, gyorsabb és könnyebb kivitelezéssel nagy teherbírású, tartós
fedélszerkezetek készüljenek. Ennek következtében a XX. század közepétől
fokozatosan kialakultak az addigiaktól eltérő, korszerű szerkesztési elveken és
technológiai alkalmazásokon alapuló mérnöki fedélszerkezetek.
A mérnöki fedélszerkezetek olyan tartószerkezetek, melyek
minden esetben részletes statikai számítások alapján készülnek, méretezett
mérnöki elemkapcsolatokkal. Ezen szerkezetek a legtöbb esetben a tető
geometriájának megfelelően kialakított, a szaruállásokhoz hasonló módon egymás
mellé sorolt síkbeli tartókból és az ezeket összekötő különböző merevítőkből
állnak.
A mérnöki fedélszékek típustól függően a szerkezeti elemeket
egyaránt alkothatják a már ismert hagyományos faelemek (gerendák, zárlécek,
pallók, deszkák) ill. különböző gyártástechnológiákkal előállított mérnöki
fatartók.
Az alkalmazott gyártástechnológiát ill. a jellemző
keresztmetszeteket alapul véve a mérnöki fatartók lehetnek: tömör fából készült
egyszerű szelvényű fatartók kapcsolt szelvényű ragasztott fatartók
rétegelt-ragasztott fatartók rácsos fatartók
A fatartók előnye, hogy a hagyományos fedélszékek teherhordó
faelemeihez képest jóval kisebb szelvény mérettel nagyobb teherbírású,
kedvezőbb statikai ill. szilárdságtani tulajdonsággal rendelkező szerkezeti
elemet képeznek.
A korszerű mérnöki fedélszerkezetek elemkapcsolatait minden
esetben előzetes statikai számítások alapján kialakított mérnöki fakötésekkel
képezik. A kötés típusától függően általában ezek üzemi körülmények között
készülnek, de egyes típusoknál előfordulhat, hogy az építés helyszínén alakítják
ki.
A mérnöki tartók (faváz, vagy keretszerkezet)
fedélszerkezeten belüli elhelyezési távolságától függően megkülönböztetünk
sűrű-, illetve ritkaállásos mérnöki fedélszékeket. Sűrűállásos mérnöki
fedélszékek esetén az egymás mellé sorolt tartók közötti távolság általában
0,90 – 1,40 méter. A tartók egyben a szaruzatot is képezik, vagyis közvetlenül
ezekhez kapcsolódik a tetőfedést tartó lécezés, deszkázat. Ritkaállásos
fedélszerkezetek esetén az egymástól nagyobb távolságra elhelyezkedő tartókat a
külső oldalon szelemenekkel kötik össze. Ezek egyrészt merevítik a
fedélszerkezet egészét, másrészt a tervekben meghatározott, adott kiosztású
szaruzat közvetlen alátámasztását biztosítják. A tartók egymástól mért
távolságát minden esetben az egyedi méretezés alapján határozzák meg.
A mérnöki fedélszerkezetek merevítését a korábban már
ismertetett hagyományos merevítőkkel (viharléc, vihardeszka), valamint az
alkalmazott fém kötő- ill. kapcsolóelemek rendszeréhez tartozó szegező
fémszalaggal képezik. Természetesen a hagyományos szerkezetekhez hasonlóan a
mérnöki fedélszékeknél is részt vesz a merevítésben a tetőlécezés, valamint
amennyiben van, akkor a belső burkolat is.
Fedélszék
merevítése szegező fém szallaggal
A mérnöki jellegű fedélszékek előnye, hogy: folyamatosan
ellenőrzött üzemi körülmények között készül egyszerű helyszíni szerelőmunka
gyors kivitelezés teljeskörű tervezésből adódóan minden részletében pontos
költséghatékony munkaerő-kihasználtság
Hátránya, hogy: építésük nagy pontosságú precíz munkát
igényel egyes szerkezetek esetén kialakításuk költséges.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése